"Az amerikai agykutatók és vezető pszichológus szakemberek jó értelmű nyomásának engedve George Bush elnök 1990-ben az akkor kezdődött kerek évtizedet a kongresszus előtt Decade of the Brainnek, tehát az agy (voltaképpen az agykutatás) évtizedének nyilvánította. Ez a gesztus nyilvánvalóan azt a felismerést tükrözte, hogy a különböző kutatási területek között az agyvelõ mûködésének feltárására hivatott tudományágak kiemelt fontosságúaknak bizonyulnak majd, tehát nagy figyelmet és többlettámogatást igényelnek. Az Egyesült Államok elnökének ezt a feltűnő kongresszusi lépését több ország parlamentjének hasonló szimbolikus határozata követte, többek közt a magyar Országgyűlésben is elhangzott egy deklaráció Szentágothai János vezető agykutató, akkori képviselő indítványára. "(...)
"az idegrendszer kutatásában Magyarország valóban erős gyökerekkel rendelkezik. Olyan nemzetközileg is jelentős tradíciókkal, amelyek tudományos iskolák kialakításán keresztül tették, teszik lehetővé, hogy a mai magyar neurobiológia - "határainkon belül és kívül" - produkcióját tekintve az élcsoportba tartozik. Ez pedig a magyar tudományosság jövője szempontjából is lényeges, hiszen a következő (tudás alapú) évszázad valószínűsíthetően vezető tudományterületei többek közt az idegrendszeri kutatástól sem független információs technológia mellett éppen a biológia - biotechnológia - és neurobiológia lesznek."(...)
"A XIX. század közepéig az agyról az a mondás járta: „Textura obscura, obscuriores morbi, functiones obscurissimae” azaz: titokzatos szövet, titokzatosabbak a betegségei, legtitokzatosabbak a működései. A XIX. század közepétől az 1970-es évek végéig az emberi agy vizsgálata csak indirekt módon volt lehetséges ... Az agykutatás élettani, anatómiai és neurokémiai területeit csak kísérleti állatokon lehetett művelni. Belépett a röntgenvizsgálat, majd az EEG. Az 1990-es években pedig elterjedt a komputer tomográfia (CT), a mágneses rezonanciás leképezés (MRI), és a pozitron emissziós tomográfia (PET)..."(...)
"A svájci Állatkísérleti Bizottság nem akarja engedélyezni a kísérleteket rhesus majmokkal, ami a zürichi egyetem kutatói szerint lehetetlenné teszi az agy neocortex-ének kutatását."(...)
"A filozófus Püthagorasz (Kr.e. 6. sz.) tanítványa, a krotóni Alkmaión állatok boncolása alapján jött rá, hogy a lélek székhelye az agy. Az egyik leghíresebb görög orvos, Hippokratész nevéhez fűzött írások egyike már nemcsak a rekeszizom, hanem a szív szerepét is cáfolja az ember érzelmi és értelmi működésében, s leszögezi: "az agy az emberi érzékelés tolmácsolója."(...)
"Az agykutatás, a neuroscience eredményeiből az utóbbi tizenöt év során világossá vált, hogy az agy működésének evolúciója során a motiváció funkcionális agyterületének azonosításában változások történtek. Korábban, a huszadik század derekáig az a nézet uralkodott, hogy a legfőbb motivációs terület az ősi, agytörzsi területeken van, ezek felelősek a tudati állapotokért, a szervezet általános feszültségéért. Újabb elméletek az ősi agyi területre épülő, később kifejlődött köztiagyat és limbikus rendszert tekintették a motivációs állapotok összerendezőjének. Ekkor vált elfogadottá a motivációs és érzelmi állapotok közötti kapcsolat, amely a tanulás gyakorlati szakemberei számára az iskolai tanulás pozitív érzelmi vonatkozásaira, az érzelmi biztonság, az öröm, a derű és a humor iskolai jelentőségére hívta fel a figyelmet."(...)
"A redukcionizmus, amely az összes mentális folyamatot determinista módon az agy és a környezet közötti kölcsönös oksági behatásokra vezeti vissza, „az okok teré”-től pedig elvitatja a beavatkozáshoz szükséges erélyt, úgy látszik, nem kevésbé dogmatikusan jár el, mint az idealizmus, amely az összes természeti folyamatban a szellem alapvető erejét véli felfedezni."(...)
